A fertőzéses (infektív) eredetű endokarditisz a szív belső felszínét borító belhártya (endokardium) gyulladása. A fertőzéses eredetű endokarditisz ritka, ám életveszélyes állapotot jelent, mely gyógyulás és túlélés esetén is élethosszig tartó következményeket hagyhat maga után. A betegség el­sősorban a bizonyos szíveltérésekkel vagy műbillentyűvel élő személyeket veszélyezteti. Az IE másik veszélye, hogy kialakulása esetén más szervek vagy szervrendszerek is megbetegedhetnek.

Fertőzésellenes szerek profilaktikus adásával számos életet veszélyeztető infekció kialakulását előzhetjük meg. Fontos, hogy mely rizikócsoportban, milyen hatású szert, mennyi ideig adunk. Az indokolt profilaxis elmaradása éppúgy veszélyes következményekkel jár, mint a túl széles körben vagy túl hosszú ideig történő profilaktikus alkalmazás.

Az 58 éves férfi generalizált bőrvisz­ketés, valamint a törzsön, a háton és a végtagokon – a talpon és a tenyéren is – megjelenő eritematózus foltok miatt jelentkezett vizsgálatra. Az elváltozások nem jártak fájdalommal. Memóriaprob­lémái miatt a beteg nem tudta felidézni, mikor jelent meg az első folt. Aktuálisan betegsége, láza nem volt. Nemrég vizsgál­ták ataxia, felső végtagi tremor és hallás­zavar miatt, a feltételezett diagnózis Par­kinson-kór volt.

Korábban főleg beteg szívbillentyűk okoztak bakteriális endokarditiszt. Az utóbbi években viszont mind több fiatal beteget ápolnak emiatt, akik injekciós droghasználat miatt kapják meg ezt a súlyos betegséget.

Kedves Olvasó, amint azt bizonyára tudja, olyan országban és régióban élünk, melyet a keringési halálozás hatvá­nyozottan sújt. Az összhalálozás több mint fele keringési betegségek következménye. Ez az arány a nők között még egy kicsit a férfiakénál is rosszabb. Sok oka van ennek a régiónkra jellegzetes körülménynek, de bizonyára a társadalmi folyamatok, szoká­sok szerepe a legnagyobb. Ezekben a nép­mozgalmi mutatókban csak emberöltőnyi idő elteltével lehet változásokat érzékelni. Nos, a rendszerváltozás óta pontosan egy emberöltő telt el, és valóban, a mérhető élet­tartam 5 életévnyi javulásából mintegy 2,5–3 év a keringési betegségek eredményesebb kezelésének köszönhető.

Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

Elváltozás a szívben és kórokozók a vérben – e két feltétel teljesülésekor ala­kulhat ki ez a sokszor alattomosan induló, a keringést és az életet veszélyez­tető, hosszú antibiotikumkezelést és olykor műtétet is igénylő betegség.

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

A szisztémás vaszkulitiszek jellemzője a véredények falának gyulladása. Bármely szervben bármilyen típusú ér érintett lehet, így a kórjelek, tünetek változatosak. A vaszkulitiszek sok formáját elsődlegesen glükokortikoidokkal kezelik, de szükség lehet egyéb immunszuppresszív szerekre is. A kezelés jelentős toxicitással járhat, fertőzés alakulhat ki az immunszuppresszív terápia következtében, és a szteroidok mellékhatásai is megjelenhetnek. Hosszú távú szteroidkezelés alatt gondolni kell a D-vitamin- és kalciumprofilaxisra.